Katona Lajos
Vác, 1862. júnis 4. - Budapest, 1910. augusztus 3.
folklorista, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
Katona fő kutatási területei a folklór, az összehasonlító és a magyar irodalomtörténet. A modern magyar folklórkutatás európai látókörű megalapozója.
Népmesék összehasonlító elemzésével, mitológiakutatással és népi ünnepek kutatásával foglalkozott. Elméleti munkássága évtizedekig hatással volt a magyar néprajztudományra. Életének utolsó éveiben főként irodalomtörténeti kérdésekkel, a magyar kódexek forrásainak kimutatásával foglalkozott.
Katona nyugati, főképp a német filológia módszereire támaszkodó tevékenysége ahhoz járult hozzá rendkívül hathatósan, két tudományág területén is, hogy tudományosságunk elodázhatatlanul szükséges, korszerű differenciálódása mielőbb megtörténjék: a néprajz és az irodalomtörténetírás, mégpedig az összehasonlító irodalomtörténetírás területén.
Katona álnevei: Kardos Lajos, Kovács Gergely, Szabó Benedek, Szegény Tamás
Életútja:
1862. június 4-én született Vácon, katolikus családból. Az elemi iskolát, majd a hatosztályos ún. kisgimnáziumot szülővárosában végezte a piaristáknál. A gimnázium utolsó évét az esztergomi bencéseknél végezte.
Édesapja 1873-as halála után tanító édesanyja, valamint nagybátyja támogatta tanulmányait.
1880-ban beiratkozik a budapesti egyetem bölcsészkarára, ahol különféle tanulmányokat folytat különösebb rendszer nélkül.
1882 őszén egy évre vidékre megy nevelőnek, hogy pénzt szerezzen tanulmányaihoz.
1883 őszén visszatér a fővárosba, de egy hirtelen jött ötlettel a váci papneveldébe kéri felvételét Schuster püspöktől.
1884 őszén megjelenik első kötete, Völund kovács és rokonai az árja regevilágban címmel.
1884 decemberében kilép a papneveldéből, majd visszatér Budapestre befejezni egyetemi tanulmányait.
1885 őszétől kezdődik levelezése Hugo Schuchardt-tal, a grázi egyetem romanista professzorával. Ennek köszönhetően vált lehetővé számára, hogy Grazban folytassa tanulmányait.
1887. júl. 13-án doktorrá fogadják a legmagasabb kitüntetéssel a grazi egyetemen, miután romanisztikából, klasszika-filológiából, ókori történelemből és filozófiából szigorlatot tesz.
Grazból hazatérve Pécsett kapott állást, reáliskolai francia- és latintanár. 1889-ben, a millenium előtti pezsgő szellemi élet létrehívta a Magyar Népraj zi Társaságot, mely hamarosan megindította tudományos orgánumát az Ethnographiát, ennek egyik alelnöke, majd 1892-től szerkesztője Katona Lajos lett.
1889 őszétől visszakerül Budapestre a II. kerületi gimnáziumba és megkezdi 18 és fél éves középiskolai tanári pályafutását.
1891-től szerkesztőtársa Vikár Béla, Sármai József és Lenkei Henrik mellett az Élet c. lapnak, mely Ibsent Magyarországra hívja és vendégül látja.
Az Élet szerkesztése mellett átvette a Hazánk tárcarovatának szerkesztését is, majd a Pesti Napló és a Köztelek hasábjain is jelentek meg cikkei.
1894-96 Katona válságos évei
1896. július 3-án köt házasságot Thuránszky Irénnel, a Budai Tanítóképző igazgatónőjével, kitől egy leánygyermeke születik.
1899-ben a Budapesti Phililógiai Társaság első titkára lesz, majd az Egyetemes Philológiai Közlöny szerkesztője.
1900-ban a bölcsészkar magántanárává habilitálták az összehasonlító irodalomtörténet tanszéken. Akadémiai székfoglalóját Temesvári Pelbált példái címmel tartotta 1901-ben.
1902-1904 között az Egyetemes Philológiai Közlönyt szerkesztette.
1908. február 4-én a Széchy Károly halálával megüresedett második magyar irodalomtörténeti tanszékre került Ferenc József kinevezésével, ahol azonban csak két és fél évig taníthatott korai halála miatt. Egyetemi előadásait a XVI. század epikus költészetéről tartotta.
1910. augusztus 3-án hunyt el feleségét és leánygyermekét maga után hagyva.
Főbb művei:
• Völund kovács és rokonai az árja regevilágban: Philologiai értekezés. Esztergom, Laiszky ny., 1884, 157 p.
• Zur Literatur und Charakteristik des magyarischen Folklore. in: Zeitschrift für Vergleichende Literaturgeschichte 1887–1888.
• Ein altdeutscher Schwank in Ungarn. Berlin, Haack, 1889, 9 p.
• A népmesékről. Pécs, 1889.
• A mesevizsgálat legközelebbi feladatairól. in: Hunfalvy-album. Budapest, 1891.
• Die Budapester Handschrift der Gesta Romanorum. Berlin, Felber, 1900, 24 p.
• Mythologiai irányok és módszerek. in: Ethnographia 1896.
• A magyar mythologia irodalma. in: Ethnographia 1897.
• Az összehasonlító irodalomtörténet feladatai. in: Budapesti Szemle 1900.
• A magyar népmese irodalma. in: Ethnographia 1901.
• Temesvári Pelbárt példái. Budapest, 1901.
• Alexandriai Szent Katalin legendája középkori irodalmunkban. Budapest, 1903.
• A Telexi-codex legendái. Budapest, 1904.
• A kedd asszonya. in: Ethnographia 1905.
• Barlám és Jozafát legendája és a Bod-kódex egy példája. Budapest, 1905.
• A magyar népköltés. Budapest, 1906.
• Középkori legendák és példák. Budapest, 1907.
• Petrarca. Budapest, Franklin, 1907, 163 p. = Költők és Írók.
• A népköltés a néplélektan tárgykörében. in: Budapesti Szemle 1910.
• Geschichte der ungarischen Literatur. Leipzig–Berlin, 1911. (Szinnyei Ferenccel)
• Katona Lajos irodalmi tanulmányai I–II. Szerk. Császár Elemér. Budapest, Kisfaludy Társaság, 1912.
• Folklór-kalendárium. Szerk. Reisinger János. Budapest, Gondolat, 1982, 477 p.
Forrás:
Reisinger János : Katona Lajos Vác. 2000
Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 661. p.
Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 803. p.
