Kőkapu

A Wiki - Katona Lajos Városi Könyvtár wikiből

Kisvác és Nagyvác város akkori határán épült Magyarország egyetlen diadalíve, ami helyi szóhasználatban csak Kőkapu néven közismert.


Története:

Kőkapu


Mária Terézia 1764. augusztusi látogatására építették, ennél a díszkapunál fogadták nagy pompával a díszes hajókról partra szálló királyi családot. A királynő a pozsonyi országgyűlésről érkezett, onnan hozta a vendéglátó Migazzi püspöknek a honfiúsítását (állampolgárságát) tanúsító oklevelet. A látogatás időzítése ehhez az eseményhez és a püspök rokonságát érintő főúri esküvőhöz kapcsolódott. A Diadalív alapjait Gróf Migazzi Kristóf püspök rakatta le 1764 tavaszán, a római császárok diadalíveinek mintájára. Isidore Canevale bécsi építész terve szerint kőből és téglából építették. Magassága 15 méter, szélessége 12 méter, vastagsága 3,5 méter. Az ív nyílása 8 méter magas és 4,2 méter széles.

Az ívnyílás záradékában egy kő van elhelyezve és az ívek válla is hangsúlyozott. Az ívnyílás fölött csőrükben virágfonatot tartó sasok ülnek, a homloklapokon pedig az uralkodóház tagjainak körbezárt domborművű képei között feliratos márvány táblák vannak elhelyezve. A Kisvác felé eső oldalon, ahonnan a fenségeket szállító hajók érkeztek, Mária Terézia királynő és férje, I. Ferenc császár mellképe látható, köztük a diadalív történetét összefoglaló felirat. A város felőli oldalon: jobb oldalon József és Lipót, bal oldalon pedig Ferdinánd és Miksa főherceg közös körbe foglalt képei láthatók. A főhercegek képei között elhelyezett márványtáblába nagy betűkkel ez a két szó van belevésve: AETERNAE DOMVI (az örök háznak).

Kapcsolódó legendák:

Canevale tervrajza a Kőkapuról


Több helyi legenda kötődik a kapuhoz, ezek egyik csoportja azt mondja, hogy soha nem is ment át alatta a királynő. Egyik változat szerint attól félt, ráomlik, mivel tudta, hogy a hatalmas épületet igen rövid idő alatt építették. A másik változat szerint a rebellis magyaroktól való félelme vezette a kikerülésre, merénylettől, az épület felrobbanásától tartott volna. Az is elterjedt, hogy a hintójába fogott lovak bokrosodtak meg, azért kerülték ki a kaput. Egyik verziót sem támasztja alá semmiféle egykorú írás, pedig a városi jegyzőkönyvek és a korabeli osztrák sajtó is tudósítanak az eseményről.

Egy másik legenda szerint a kapu felállítása után egy évre, éppen az évforduló napon (1765. aug. 18-án), Ferenc császár halálakor, a Kőkapu homlokzatába illesztett őt magát ábrázoló domborműbe villám csapott és lezuhant. Ugyancsak ezen a napon Bécsben a Szent-István templomban miséző Migazzi bíboros fejére pedig ráesett az oltár nagy feszülete.


Forrás:

Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei 1930, Vác 70-73. p.

Vác - A Dunaknyar szíve 2009, Vác 235-236. p.

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök