Jӓrvenpӓӓ

A Wiki - Katona Lajos Városi Könyvtár wikiből

Jӓrvenpӓӓ, a finn város a Tuusula-tó partján

Jӓrvenpӓӓ



Tartalomjegyzék

A testvérvárosi kapcsolat kezdetei

Ez a gyönyörű természeti környezetben fekvő finnországi település 1984-ben lett Vác első testvérvárosa. A kapcsolat létrejöttében a Vox Humana kórus fellépései segítettek, a zeneszerető város jó társat talált a gazdag zenei élettel rendelkező Vácban. A testvérvárosi kapcsolat keretében diákcsere program folyik rendszeresen, emellett gyakori a művészek és zenei együttesek cseréje. Jӓrvenpӓӓ kulturális csoportjai a Váci Világi Vigalom rendszeres fellépői. Az együttműködés jelentős személyisége Osmo Björkman, Vác díszpolgára, aki rendszeresen szervezi és részt is vesz a váci programokon.

Jӓrvenpӓӓ


Jӓrvenpӓӓ nevezetességei

A 37 ezer lakosú város 38 kilométerre északra fekszik a finn fővárostól, Helsinkitől. Ma elsősorban ipari és kereskedelmi központ, de igen jelentősek a kulturális hagyományai. A 19. század végéig nagyrészt faházas kisváros jellege volt, de a 20. század fordulóján népszerű és felkapott lakóhely lett belőle. Ez köszönhető a Tuusula-tó vonzerejének, partján a finn művészeti élet prominens személyei egész kolóniát hoztak létre, elsősorban a zeneszerző Jean Sibelius és az Író Juhani Aho vezetésével. Jӓrvenpӓӓ művészeti központtá vált, ahol rengeteg kulturális programot szerveznek, főként a zenei élet, a fesztiválok dominálnak, de szerepet kap a festészet is.

Jӓrvenpӓӓ Talo

Jӓrvenpӓӓ Talo



A város központjában egy hatalmas épületkomplexum áll, a Jӓrvenpӓӓ Talo (Ház). Ebben található közigazgatási és kulturális centrum, színházterem: Sibelius-terem, kiállítóhelyek. Az épülethez kapcsolódik a hatalmas modern könyvtárépület, amelyben több szinten helyezték el a könyvtári szolgáltatásokat. Mintegy 7-8 nyelven találhatóak itt könyvek, folyóiratok, ahány náció embere él a városban. Természetesen magyar is, 2007 óta a könyvtár együttműködik a váci könyvtárral és kölcsönösen dokumentumokat cserélnek. Finn és angol nyelvű mesekönyvek, szépirodalom valamint zenei cd-lemezek cseréje folyik évente.




Művészeti Múzeum

A városi Művészeti Múzeum a könyvtár földszintjén található, ahol a Tuusula-tó melletti művésztelep két jeles alkotójának, Eero Jӓrnefelt-nek és Venny Soldan-Brofeldt-nek a festményeit lehet megtekinteni, de gyakoriak az ideiglenes kiállítások is. A könyvtár melletti parkban Jean Sibelius szobra áll, a Tuusula-tó partja felé tekint. Természetesen a zeneiskola is az ő nevét viseli. A város lakosságának jelentős része evangélikus vallású, számukra egy modern templom áll rendelkezésükre, s nagyon jó egyházi kapcsolat fűzi őket a váci evangélikus gyülekezethez, akikkel évente cserekiránduláson vesznek részt. Az ortodox vallásúak számára szintén megtalálható egy templom.

Vanhankylänniemi Rekreációs Központ

A várostól keletre található a szabadidős park, a Vanhankylänniemi Rekreációs központ, s egyben fesztivál helyszín is. A nyári időszakban itt tartják Európa egyik legnagyobb blues fesztiválját, a Puistoblues-t, amelynek rendezvényei megtöltik a városközpont utcáit (Blues-street) és klubjait. A zenei élet eseményei még a Tuusula-tavi Kamarazene Fesztivál és a Sibelius Zenei Fesztivál. A turistaközpont mellett érdekes műemlékek láthatóak: egy kis fából készült szélmalom, amelyet gabona őrlésére használtak, valamint egy hatalmas csónak, fa tartószerkezet alatt. Ez utóbbi az ún. „templomi csónak” volt, amely a hétvégi misékre összeszedte az embereket a szigetekről, mert a vizes, mocsaras területen nehéz volt közlekedni.

Ainola

Ainola




Jӓrvenpӓӓ központjától kis távolságra egy fenyőerdő közepén található Sibelius egykori otthona, ahol a művész 50 évig élt családjával. A ház a nagy zeneszerző feleségéről, AINÓ-ról kapta nevét, ma emlékmúzeumként működik. A szép rönkházat a híres építész, Lars Sonck tervezte, 1904-ben készült el és úgy van most berendezve, ahogyan a család életében használták. Az épület mellett látható eredeti formájában Sibelius szaunája is.





Ahola

Ahola




A tóparti művésztelep vezetőjének, Juhani Aho-nak és feleségének, a festőművész Venny Soldan-Brofeldt-nek villája szintén múzeumként működik. Itt nemcsak az egykori életkörülményeikkel ismerkedhetünk meg, hanem művészi munkásságuk eredményeivel, könyvekkel és festményekkel.





Halossenniemi

Halosenniemi



Jӓrvenpӓӓ szomszédságában, a Tuusula tóba nyúló kis félszigeten fekszik Pekka Halonen festőművész egykori lakóháza. 1902-ben építette fel nemzeti romantikus stílusú rönkház műtermét a művész, akit az egyik legjelentősebb finn tájképfestőként tartanak számon. Műveiben a szegény nép mindennapi életét mutatja be, sok tájképet festett a tó környékéről, de több Kalevala illusztrációt is alkotott. Ebben az épületben szintén megőrizték az eredeti berendezés többségét, lenyűgöző a hatalmas belső terek és kandallók látványa. Gyönyörű kilátás van a tóra a szauna erkélyéről, a legenda szerint ezért jött hamar vissza a művész párizsi tartózkodásáról, mert hiányzott neki a látvány. Időszakos tárlatokat, irodalmi és zenei esteket rendeznek a nyár folyamán. Ugyancsak a tóparton Tuusálában található az a nagyon szerény házacska (mökki=hétvégi ház), amelyben a finnek nagy írója, Aleksis Kivi élete utolsó hónapjait töltötte.




Lotta Múzeum

Lotta Múzeum


Halosenniemi-hez közel egy nagyon érdekes háborús múzeum, a Lotta múzeum található. A múzeum egy régi finn hagyomány, a Lotta Svӓrd eszme megjelenítése. Lotta egy kitalált személy, aki az 1808-as orosz-finn háború idején elkísérte férjét a háborúba, hogy mindenhol vele legyen és mindenben segítsen neki. Az 1900-as évek elején, a finn függetlenség kivívásakor női szerveződések kezdtek önkéntesen dolgozni, hogy segítsék a mozgalmat. Ételeket készítettek, ápolónői feladatot látták el és részt vettek a felszerelések karbantartásában. A különböző csoportosulások, amik a civil őrséggel együtt dolgoztak 1921-ban összetömörültek egy hivatalos szervezetbe, amely a Lotta Svärd Szervezet (LSO) nevet vette fel. A Lotta szervezet tagjait hívták „Lottá”-knak és az egész országban szervezett képzésben vettek részt, amelyet egy központi tábla irányított. A második világháború idején már félkatonai női szervezetként működött, ami részt vett a frontvonalbeli és katonai kórházakban, az élelmiszerellátásban, a távközlésben és a légi megfigyelésben. A háború végén mintegy 240 ezer „lotta” állt szolgálatban, amely szervezetet 1944-ben, a békeegyezmény értelmében feloszlattak. Ez a múzeum, amely az LSO kiképzőhelyeként működött, ennek a szervezetnek állít emléket, világháborús emlékhellyé vált, a veteránok kirándulásának célpontjául szolgál.

Forrás

Mándli Gyula: Jӓrvenpӓӓ, a finn város a Tuusula-tó partján, Váci Napló (2012. ápr. 13.) 6. p.

Kép 1.: fotó:

Kép 2.: http://www.jarvenpaa.fi/sivu/index.tmpl?sivu_id=1434

Kép 3.:

Kép 4.: http://www.ainola.fi/taiteilijakodit_ahola.php

Kép 5.: fotó: Mándli Gyula

Kép 6.:

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök