Ferences templom

A Wiki - Katona Lajos Városi Könyvtár wikiből

Közkeletű elnevezése Barátok temploma, titulusa Szent Kereszt feltalálása.



Tartalomjegyzék

Előzmények:

Ferences templom és rendház


A templom a középkori város egykori központjában épült. Ezen a helyen kezdte el felépíttetni Géza fejedelem 1074-ben a már korábban, Szent István király idején (1001-1038) megalapított püspökség első székesegyházát.

A Képes Krónika leírása szerint ugyanis Salamon király Géza és László fejedelmek életére tört. Mikor a két fejedelem egyesítette haderejét Vácott, László egy angyalt látott leszállni az égből, amint Géza fejére koronát helyez. Ekkor megfogadták, hogy ha megnyerik a csatát, templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére. Az 1074. március 14-én történt győzedelmes csata után visszatértek Vácra és azon tanakodtak, hogy hova építsék a templomot. Ekkor lángoló szarvú szarvas jelent meg előttük, követték őt, majd ezen a magaslati részen, Vác legmagasabb pontján megállt és eltűnt. Ezért Géza és László úgy döntöttek, hogy ezen a helyen kezdenek el építkezni.

Ezen a helyen három korábbi templom pusztult el, mindhárom püspöki székesegyház rangot viselt. Az elsőt, ahogy fentebb olvasható, I. Géza építtette 1074 után, román stílusban. Gézát itt is temették el. Az épületet a tatárok pusztították el 1241-ben.

IV. Béla a romokon új, gótikus épületet emelt, környékét várfallal vette körül. Báthori Miklós püspök Mátyás király idején reneszánsz stílusban átépíttette a székesegyházat. Ezt azonban a törökök robbantották fel 1620-ban.

A templom története:

Ferences templom


Száz évig álltak itt a pusztítás romjai. Althann Mihály Frigyes püspök telepítette le a ferences szerzeteseket romos vár területére 1719-ben. Az épület gróf. Koháry István adományából épült, aki erre a célra 20000 rénusi forintot adományozott. Az alapkőletételére 1721-ben került sor. Koháry igen gazdag ember volt és család nélküli. Vagyonát a török uralom után romokban heverő ország újjáépítésére akarta fordítani. Összesen 600000 rénusi forintot fordított templomok, iskolák, és más középületek helyreállítására. Portréját, a templomhajó bal oldalán, a folyosóra nyíló ajtó mellett találjuk.

Az építkezés során felhasználták a korábbi székesegyházak és a vár építőanyagát is. 1726-ban szentelték fel, ekkor készült el a kolostor homlokzati szárnya is. 1738-ban tovább épült a kolostor és a torony. 1755-ben készült el a templomhajó. 1757-re a fedélszék, 1759-re a boltozat és a kórus, 1765- re pedig az orgona készült el. Az orgona szekrényét Vitus ferences atya faragta. A város ma is álló, legidősebb templomát 1766-ban szentelték fel az immár kész, háromhajós templomot, Szent Kereszt tiszteletére.


Templombelső:

A templom homlokzatának csúcsán, a háromszögletű timpanonban ferences jelvényt, alatta pedig Mária-szobrot látunk. Lejjebb, két oldalt, falfülkékben Assisi Szent Ferenc és Páduai Antal szobra áll.

A templombelső háromhajós, a két oldalhajó felett hosszú karzattal. Magyarország legnagyobb faoltára látható itt, több szintes, faragott-festett gazdag barokk építmény. Ennek elkészíttetését is Koháry István vállalta, hogy emléket állítson védőszentjének, Szent István jeruzsálemi diakónusnak, az első keresztény vértanúnak. Az ő megkövezését ábrázolja az oltár alsó szintének központi képe. Közvetlenül mellette Szent Ferenc és Szent Paszkál képe áll.

A főoltár szobrai, képei történelmi tablóként is felfoghatók. A legfelső Szentháromság megjelenítés alatt a ferences és jezsuita szenteket ábrázolták, mellettük Nepomuki Szent János alakja látható, akit a Koháry család védszentjeként is tisztelt. A korban aktuális pestis és más bajok ellen oltalmazók mellett megjelennek a magyar szentek, pl. Szent Erzsébet, Szent István, Szent László képei.

A templom főoltára

Az oltáron festett felirat jelzi az állítás és az átépítés évét.

A templom nyolc mellékoltárral rendelkezik.

Másutt igen ritkán előforduló oltár áll a szentély elején, a bal oldalon, ferdén elhelyezve a betlehemi kis Jézus oltára. Két oldalán az ő szeretetét közvetítő Szent János evangélista és Szent Miklós püspök.

A jobb oldalon, hasonlóan ferde helyzetben Mária oltára áll. Mellette két olyan női szent, akik maguk is fájdalmakat éltek át: Szent Ilona császárnő, Nagy Konstantin édesanyja és Szent Zsuzsanna vértanú.

A bal oldali mellékhajóban Szent Ferenc, Keresztelő Szent János és Szent Erzsébet oltára áll. Utóbbi felett a rendalapító Assisi Szent Ferenc fekvő alakja, melynek oldalából ágak sarjadnak, a faleveleken ferences szentek képei.

A jobb oldali mellékhajóban Páduai Szent Antal, a Szeplőtelen Szűz, a Szent Kereszt, és Szent József oltárai találhatók. A Szent Kereszt a templom névadója is.

A főoltár és az első négy oltár 1728-29-ből, a többi az 1760-70-es évekből származik. A fafaragó mesterek ferencesek voltak, kettőjük nevét ismerjük: Szkurki György és Vitus fráter. Vitus alkotása a különlegesen szép szószék is, melynek allegorikus alakjai a sarkalatos erényeket jelenítik meg: a mértékletességet, az okosságot, az igazságosságot, és a lelki erősséget.

A kórus rokokó díszítésű orgonaszekrénye egy modern orgonát rejt. A templom akusztikája kitűnő, hangversenyek rendezésére is használják. A bejárat közelében Szent László fából faragott szobrát látjuk. Kezében a Géza király által befejezett első székesegyház korabeli román stílusban elképzelt makettjét tartja.

A templom alatt több kripta létezik, közülük egyet használnak, a közelmúltban ide temették a rendház utolsó lakóit.


Rendház:

Piéta

A rendház melletti ferences kolostorban működött 1926-tól több évtizedig a Kapisztrán Nyomda, majd Váci György ferences testvér híres könyvkötő műhelye. Halála után megszűnt a könyvkötészet. 1989 után szerzetesek visszakapták a kolostort, a konvent csak a szerzetesek kihalásával (2000) szűnt meg. 1978-2004 között a Pest Megyei Levéltár Váci Osztálya kapott helyet az épületben, mely ma az nagyrészt üres, nem látogatható.

A ferences kolostor az egyik legszebb barokk épület a városban. Kiemelkedő értéket képvisel a refektórium kőkeretes ajtaja és a Báthori Miklós püspök márvány sírkövéből faragott kézmosómedence.


Kívül a templom bejárata mellett áll az 1740-es pestisjárvány emlékét őrző kőkereszt. Két önfeláldozó ferences szerzetes is meghalt akkor az ápolás során szerzett betegségben. A templom előtti téren temették el őket, egy az előző évben felállított kőkereszt tövébe, az lett a síremlékük. Később az építkezések miatt a keresztet áthelyezték.

A templom előtti a sasvári kegyhely piétájának szobormásolata egykori hívők adománya.








Forrás:

Magyar katolikus Lexikon XIV. kötet- Budapest 2009. p. 637.

Pest Megye Műemlékei II. Budapest, 1958. p. 273-279.

Új váci kalauz-Vác, 1998. p. 98-103.

Vác- A Dunakanyar szíve- Vác, 2009. 200-207.

Kép 1. :http://egykor.hu/vac/vac-a-19-szazad-kozepen/1598

Kép 2.: http://vac.utisugo.hu/

Kép 3.: http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1c

Kép 4.: http://www.szoborlap.hu/4735_pieta_vac_n_a_1770.html

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök