Donaueschingen

A Wiki - Katona Lajos Városi Könyvtár wikiből

Donaueschingen városa Németországban, Baden-Württemberg nyugati részén található. A szomszéd települések: északon 13 km-re Villingen-Schwenningen, keleten 24 km-re Tuttlingen, és délre kb. 30 km-re a svájci Schaffhausen. 2003-ban a város lakossága 21 300 fő volt. A város mellett egyesül a Brigach és a Breg folyó, és Dunaként haladnak tovább.


Tartalomjegyzék

Történet

A helység első említése 889-ből származik. 1283-ban I. Rudolf német király Baar és Donaueschingen grófságokat Heinrich von Fürstenbergnek adományozta, ezzel együtt járt a sörfőzési jog is. Innen ered a Fürstenbergi Hercegi Sörfőzde (Fürstlich Fürstenbergische Brauerei). A 18. századtól kezdődően itt volt a Fürstenberg hercegek székhelye. 1806-ban Donaueschingen a badeni nagyhercegség uralma alá került és 1810-ben városi rangra emelték. A város nagy része elpusztult az 1908-as tűzvészben. Donaueschingen hagyományosan katonai garnizon volt; a második világháború óta a francia katonaság állomásozott itt az 1990-es évek elejéig, illetve az amerikai légierő kórházat tartott fent.


Gazdaság

A városban majdnem 1000 különböző vállalkozás működik, ezek közül 24 közepes méretű, 2200 alkalmazottal. Donaueschingen regionális vasúti csomópont, négy vasútvonal metszéspontjában. Három országos autópálya találkozik a város mellett: a B27-es (Stuttgart – Schaffhausen), a B31-es (Freiburg – Lindau) és a B33-as (Offenburg – Konstanz). A Duna-menti kerékpárút Donaueschingenben kezdődik; ez Európa egyik legismertebb és leghosszabb kerékpárútja.

Donaueschingen a Duna forrásánál, Baden-Würtemberg tartományban található. A város több környékbeli kisebb település gazdasági, oktatási és kulturális központja. Kiemelt a művészeti élete, minden évben megrendezik a kortárs képzőművészek fesztiválját, de híresek a lovasversenyek is. A testvérvárosi egyezményt 1993-ban rögzítették. Kiemelten jó a kapcsolat a városok iskolái és más intézményei között. Mindkét városban működik Baráti Kör. A Váci Világi Vigalom elképzelhetetlen a testvérváros valamelyik fúvós együttese nélkül. A két város hivatalai is rendszeresen és aktívan együttműködnek. Donaueschingen főpolgármestere 2004 óta Thorsten Frei.


Nevezetességek

Duna-forrás:

A Duna-forrás


Egy karsztforrás, amely a római hadvezés Tiberius Kr.e. 15-ben történt látogatása óta, mint a történelmi Duna-forrás ismert. A forrásfoglalat közepén lévő szobrot Adolf Heer készítette, amely a „Baar-anyát” ábrázolja amint a Fekete-tengerig tartó 2840 km-es utat mutatja a fiatal Dunának.

A Fejedelmi Fürstenberg kastély

A kastély építésének története a 16. századig húzódik vissza. Mai állapotát az 1893 és 1896 közötti átépítés során nyerte el. Ekkor a Donaueschingeni rezidencia egyesítette a reprezentáció igényességét a Belle Epoque egy villájának komfortosságával, mindezt egy kifinomult francia stílusérzék alapján. Ezen okokból a német kastélyok között egyedülállónak számít.

A Fejedelmi Fürstenberg Gyűjtemény

A múzeumban egész évben különböző kortársművészeti kiállítások látogathatók, emellett nagy helyet foglalnak el azok a műtárgyak melyek a múzeum alapítása óta tekinthetők meg. A természetrajzi gyűjtemény zsúfolt vitrineivel egyedi dokumentuma a német múzeumtörténetnek, egy csodálatra méltó múzeum a múzeumba. Ez egy szembefeszülő viszony a modern és múlt között, és ez emeli ki a gyűjtemény báját.

Szt. János templom

A 18. század első felében a késő gótikus Szt. János templomot átépítették. A cseh barokk stílusban épült templom koronázta meg Joseph Wilhelm Ernst zu Fürstenberg fejedelem ekkor még fiatal székhelyét.

Városi Könyvtár és Schell'sches Ház

A Városi Könyvtár 25.000 kötettel áll az olvasók rendelkezésére, üvegtornyában egész évben kiállításokat rendeznek. A Schell’sches ház markáns lépcsőzetes homlokzatával latin fiúiskola volt, ma a városi zeneiskolának ad helyet.

Diana-kút

A kutat II. Vilmos császár negyedik donaueschingeni tartózkodásának emlékére állíttatta Max Egon Il zu Fürstenberg fejedelem 1904-ben. A motívumot a császár javaslata alapján választották.

A Fejedelmi Fürstenberg Levéltár az Udvari Könyvtárral

A Fürstenberg Levéltár különös helyet foglal el a német levéltárak között. 1756 és 1765 között építették, ez egy igen régi, hacsak nem a legrégebbi, kifejezetten erre a célra létesített és a mai napig kizárólag levéltárként használt épület Németországban. Az épület beleértve a pincét és a kiépített tárolókat, hat emelet magas. Egy gazdagon díszített címer ékesíti a gondosan kidolgozott kaput. Belül található Dél- Németország egyik legjelentősebb levéltára. Emellett itt található még a Fejedelmi Udvari Könyvtár is.

A Fejedelmi Fürstenberg Sörgyár

Fürstenberg sörgyár


A Fejedelmi Fürstenberg Sörgyárban készült sör nemzetközileg ismert, melyet a világ egyik legjobb söreként tartanak számon Németországon belül és kívül.

Saját kúttal rendelkezik a sörgyár, melynek vize tökéletesen megfelel a sörkészítéshez, olyan ivóvíz, melynek ásványi anyag összetétele optimális. Köztudott, hogy a legjobb komlóterületek Németországban, a Bodeni-tónál, Tettnang környékén találhatók. Innen szállítják be a komlót. A sörélesztőről nem árulnak el semmit, ez a legnagyobb titok minden sörfőzdében. Annyi azonban bizonyos, hogy a laboratóriumukbanban állandóan ellenőrzik, hogy a minősége mindig ugyanaz maradjon. A technológia majdnem mindenütt egyforma, a termelési egységek között nincs említésre méltó különbség.

A sörgyár múltja:

1283-ban I. Rudolf német király grófi méltóságra emelte Heinrich von Fürstenberget, s azt a kiváltságot adta ajándékba, hogy a gróf készíthet sört. Fürstenberg gróf örömét lelte a sör főzésében és a fogyasztásban is. Generációról-generációra adták át a tudást, a nemesi származású szomszédok hamar megkedvelték a Fürstenberg sört. A XVI. század végén már a jobbágyok is fogyasztották a fejedelmi italt. 1868-ban kiépült a vasút Donaueschingenben, s a Fürstenberg sört elsők között szállították régión túlra. A fejedelem sörfőzője, Josef Kunz 1895-ben készítette el az első Pilsener sört Németországban, s a jól csengő "Bohemia" nevet adta neki. Így tett hírnévre a Fürstenberg Pilsener, mely Otto von Bismark, a "vaskancellár" kedvenc itala volt. II. Vilmos császár egyszer ellátogatott városunkba, és annyira ízlett neki a sörünk, hogy felvette italainak listájára.

A "Kapferer-ház

Ez a 16. sz. végén épült ház először Ernst von Schellenberg báró tulajdona volt, nevét azonban későbbi lakójáról a fejedelmi udvari orvos Kapferer nevéről kapta. A ház Donaueschingen legidősebb épületei közé tartozik.

Az evangélikus Krisztustemplom

A barokk stílusban épült templomot 1910-ben szentelték fel.

A Városháza I. és a "zenészkút"

A Városháza és a "zenész-kút"


Az új városháza alapkövét 1838-ban rakták le. A városi tűzvész után 1910-11-ben a Városháza I-et újjáépítették. A kétoldali feljárat és a robosztus bejárat csakúgy, mint a kifelé ívelő ülésterem, tipikus ismertetőjegyei a szecessziónak. Az ülésterem ablaka a városi tűzvészt ábrázolja. 1989-ben az 1100 éves ünnep alakalmából, a városháztér újjáépítése a „zenészkúttal” vált teljessé, mely Bonifatius Stirnberg műve.

Városháza II.

Az egykori Adler fogadó 1856-ban és 1908-ban tűzvész áldozata lett. Az újjáépítés után először egy hotel majd egy bank épületéül szolgált.

A Karlstraße a szecessziós-együttessel

A Karlstraße a Városháza felé menet, számos épületen a szecesszió jegyei tűnnek fel. Ezeket a házakat a tűzvész után 1908-ban előrelátó várostervezéssel és biztos stílusérzékkel építették újjá. A kovácsoltvas erkélyeket virágornamentikával díszítették. A magas, keskeny ablakok és arany díszítések tűnnek fel az erkélyeknél. A Baar-ra jellemző homlokzatok, mint ahogy a „Theddy” nevezetű háznál látható, tűzfalként szolgálnak.

A Hansel-kút

Hansel-kút


1913. július 13-án adták át a kutat a város oltalmába, amelyet Julius Kirsner ajándékozott a város lakóinak. A kút a donaueschengeni farsang egy történelmi alakját ábrázolja. „Häs”-ének, vagyis öltözékének befestése a távolodó tél és a közelítő tavasz harcát jeleníti meg. A Hansel alakja egy fehér farsangi figurája a Baarnak.

Max-Rieple tér

Egy újonnan kialakított találkozóhely fiatalok és idősek számára, eis-café-val és romantikus hangulattal, amely kellemes időtöltésre hív, ehhez járul az építészeti környezet teljes kínálata, mint a Városi Könyvtár, a Városi Zeneiskola, és a Művészeti Iskola.

A Farasngi Múzeum

A történelmi jelentőségű farsangi rekvizítumok tanúsítják ennek a Baar területén élő népszokásnak hosszú történetét.

A Duna egybefolyása

A Baar anya karjában a gyermek Dunával, amint Brigach és a Berg találkozására tekintenek, ezt a pillanatot ábrázolja Franz Xaver Reich márvány-szoborcsoportja.





Forrás:

Katona Lajos Városi Könyvtár: Ahol a folyónk, a Duna ered: Donaueschingen városa, 2012. 26.szám,7.p.

Fotók: Mándli Gyula

Képtár

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök